koordinálás
Hungarian edit
Etymology edit
koordinál (“to coordinate”) + -ás (noun-forming suffix)
Pronunciation edit
Noun edit
koordinálás
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | koordinálás | koordinálások |
| accusative | koordinálást | koordinálásokat |
| dative | koordinálásnak | koordinálásoknak |
| instrumental | koordinálással | koordinálásokkal |
| causal-final | koordinálásért | koordinálásokért |
| translative | koordinálássá | koordinálásokká |
| terminative | koordinálásig | koordinálásokig |
| essive-formal | koordinálásként | koordinálásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | koordinálásban | koordinálásokban |
| superessive | koordináláson | koordinálásokon |
| adessive | koordinálásnál | koordinálásoknál |
| illative | koordinálásba | koordinálásokba |
| sublative | koordinálásra | koordinálásokra |
| allative | koordináláshoz | koordinálásokhoz |
| elative | koordinálásból | koordinálásokból |
| delative | koordinálásról | koordinálásokról |
| ablative | koordinálástól | koordinálásoktól |
| non-attributive possessive - singular |
koordinálásé | koordinálásoké |
| non-attributive possessive - plural |
koordináláséi | koordinálásokéi |
| Possessive forms of koordinálás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | koordinálásom | koordinálásaim |
| 2nd person sing. | koordinálásod | koordinálásaid |
| 3rd person sing. | koordinálása | koordinálásai |
| 1st person plural | koordinálásunk | koordinálásaink |
| 2nd person plural | koordinálásotok | koordinálásaitok |
| 3rd person plural | koordinálásuk | koordinálásaik |