méh
Hungarian edit
Pronunciation edit
- IPA(key): [ˈmeː] (if it has no suffix or if its suffix starts with a consonant, e.g. méhből, especially in the meaning of ’bee’)
- IPA(key): [ˈmeːɦ] (in inflected forms when followed by a vowel, e.g. méhek)
- IPA(key): [ˈmeːx] (another pronunciation variant, regardless of any subsequent sounds, especially in the meaning of ’womb’)[1]
- Rhymes: -meː, -eːx
Etymology 1 edit
From Proto-Finno-Ugric *mekše. Cognates include Finnish mehiläinen.
Alternative forms edit
Noun edit
méh (plural méhek)
- bee
- Synonym: méhecske (diminutive, hence childish; but it may also be used for the purpose of disambiguation from the other meaning)
Declension edit
The singular instrumental and translative case may differ depending on the dialect. When the word is pronounced with a silent H, they are méhvel and méhvé, respectively, but for speakers who pronounce the H, the corresponding forms will be méhhel and méhhé.[2]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | méh | méhek |
| accusative | méhet | méheket |
| dative | méhnek | méheknek |
| instrumental | méhvel | méhekkel |
| causal-final | méhért | méhekért |
| translative | méhvé | méhekké |
| terminative | méhig | méhekig |
| essive-formal | méhként | méhekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | méhben | méhekben |
| superessive | méhen | méheken |
| adessive | méhnél | méheknél |
| illative | méhbe | méhekbe |
| sublative | méhre | méhekre |
| allative | méhhez | méhekhez |
| elative | méhből | méhekből |
| delative | méhről | méhekről |
| ablative | méhtől | méhektől |
| non-attributive possessive - singular |
méhé | méheké |
| non-attributive possessive - plural |
méhéi | méhekéi |
| Possessive forms of méh | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | méhem | méheim |
| 2nd person sing. | méhed | méheid |
| 3rd person sing. | méhe | méhei |
| 1st person plural | méhünk | méheink |
| 2nd person plural | méhetek | méheitek |
| 3rd person plural | méhük | méheik |
Derived terms edit
Compound words
Etymology 2 edit
From a Slavic language. Compare Polish miech.
Noun edit
méh (plural méhek)
Declension edit
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | méh | méhek |
| accusative | méhet | méheket |
| dative | méhnek | méheknek |
| instrumental | méhvel | méhekkel |
| causal-final | méhért | méhekért |
| translative | méhvé | méhekké |
| terminative | méhig | méhekig |
| essive-formal | méhként | méhekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | méhben | méhekben |
| superessive | méhen | méheken |
| adessive | méhnél | méheknél |
| illative | méhbe | méhekbe |
| sublative | méhre | méhekre |
| allative | méhhez | méhekhez |
| elative | méhből | méhekből |
| delative | méhről | méhekről |
| ablative | méhtől | méhektől |
| non-attributive possessive - singular |
méhé | méheké |
| non-attributive possessive - plural |
méhéi | méhekéi |
| Possessive forms of méh | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | méhem | méheim |
| 2nd person sing. | méhed | méheid |
| 3rd person sing. | méhe | méhei |
| 1st person plural | méhünk | méheink |
| 2nd person plural | méhetek | méheitek |
| 3rd person plural | méhük | méheik |
Derived terms edit
Compound words
See also edit
References edit
- ^ Balázs Sinkovics, Gyula Zsigri: A H-ra vonatkozó megszorítások történeti változásai in A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei vol. 4, JATE Press, 2005
- ^ Section 82e in A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (’The Rules of Hungarian Orthography, 12th edition’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015. →ISBN
Further reading edit
- (bee): méh in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- (womb): méh in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN