működik

Hungarian

Etymology

[1830] From mű +‎ -ködik. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmyːkødik]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: mű‧kö‧dik
• Rhymes: -ødik

Verb

működik

1. (intransitive) to function (to carry on a function)
2. (intransitive) to work, to officiate, to pursue a career

   A férjem tanárként működik. ― My husband works as a teacher.

   Synonyms: dolgozik, munkálkodik, szolgál, tevékenykedik

Conjugation

conjugation of működik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	működöm or működök	működsz	működik	működünk	működtök	működnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	működtem	működtél	működött	működtünk	működtetek	működtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	működnék	működnél	működne	működnénk	működnétek	működnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	működjek  or működjem	működj or működjél	működjön	működjünk	működjetek	működjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	működni		működnöm	működnöd	működnie	működnünk	működnötök	működniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			működés	működő	működött	―	működve	működhet

Derived terms

• működés
• működtet