medikus

AfrikaansEdit

EtymologyEdit

From Dutch medicus, from Middle Dutch medicus, from Latin medicus.

PronunciationEdit

  • (file)

NounEdit

medikus (plural medici)

  1. medic

HungarianEdit

EtymologyEdit

Borrowed from Latin medicus.[1] With -ikus ending.

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈmɛdikuʃ]
  • Hyphenation: me‧di‧kus
  • Rhymes: -uʃ

NounEdit

medikus (plural medikusok)

  1. medic (a medical student)
    Synonym: orvostanhallgató

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative medikus medikusok
accusative medikust medikusokat
dative medikusnak medikusoknak
instrumental medikussal medikusokkal
causal-final medikusért medikusokért
translative medikussá medikusokká
terminative medikusig medikusokig
essive-formal medikusként medikusokként
essive-modal
inessive medikusban medikusokban
superessive medikuson medikusokon
adessive medikusnál medikusoknál
illative medikusba medikusokba
sublative medikusra medikusokra
allative medikushoz medikusokhoz
elative medikusból medikusokból
delative medikusról medikusokról
ablative medikustól medikusoktól
non-attributive
possessive - singular
medikusé medikusoké
non-attributive
possessive - plural
medikuséi medikusokéi
Possessive forms of medikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. medikusom medikusaim
2nd person sing. medikusod medikusaid
3rd person sing. medikusa medikusai
1st person plural medikusunk medikusaink
2nd person plural medikusotok medikusaitok
3rd person plural medikusuk medikusaik

Derived termsEdit

Compound words

See alsoEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further readingEdit