megtorlás

Hungarian edit

megtorol (“to retaliate”) +‎ -ás (noun-forming suffix)

megtorlás (plural megtorlások)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	megtorlás	megtorlások
accusative	megtorlást	megtorlásokat
dative	megtorlásnak	megtorlásoknak
instrumental	megtorlással	megtorlásokkal
causal-final	megtorlásért	megtorlásokért
translative	megtorlássá	megtorlásokká
terminative	megtorlásig	megtorlásokig
essive-formal	megtorlásként	megtorlásokként
essive-modal	megtorlásul	—
inessive	megtorlásban	megtorlásokban
superessive	megtorláson	megtorlásokon
adessive	megtorlásnál	megtorlásoknál
illative	megtorlásba	megtorlásokba
sublative	megtorlásra	megtorlásokra
allative	megtorláshoz	megtorlásokhoz
elative	megtorlásból	megtorlásokból
delative	megtorlásról	megtorlásokról
ablative	megtorlástól	megtorlásoktól
non-attributive possessive - singular	megtorlásé	megtorlásoké
non-attributive possessive - plural	megtorláséi	megtorlásokéi

Possessive forms of megtorlás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	megtorlásom	megtorlásaim
2nd person sing.	megtorlásod	megtorlásaid
3rd person sing.	megtorlása	megtorlásai
1st person plural	megtorlásunk	megtorlásaink
2nd person plural	megtorlásotok	megtorlásaitok
3rd person plural	megtorlásuk	megtorlásaik