menetjegy

Hungarian edit

menet (“trip, course, round”) +‎ jegy (“ticket”)

menetjegy (plural menetjegyek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	menetjegy	menetjegyek
accusative	menetjegyet	menetjegyeket
dative	menetjegynek	menetjegyeknek
instrumental	menetjeggyel	menetjegyekkel
causal-final	menetjegyért	menetjegyekért
translative	menetjeggyé	menetjegyekké
terminative	menetjegyig	menetjegyekig
essive-formal	menetjegyként	menetjegyekként
essive-modal	—	—
inessive	menetjegyben	menetjegyekben
superessive	menetjegyen	menetjegyeken
adessive	menetjegynél	menetjegyeknél
illative	menetjegybe	menetjegyekbe
sublative	menetjegyre	menetjegyekre
allative	menetjegyhez	menetjegyekhez
elative	menetjegyből	menetjegyekből
delative	menetjegyről	menetjegyekről
ablative	menetjegytől	menetjegyektől
non-attributive possessive - singular	menetjegyé	menetjegyeké
non-attributive possessive - plural	menetjegyéi	menetjegyekéi

Possessive forms of menetjegy
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	menetjegyem	menetjegyeim
2nd person sing.	menetjegyed	menetjegyeid
3rd person sing.	menetjegye	menetjegyei
1st person plural	menetjegyünk	menetjegyeink
2nd person plural	menetjegyetek	menetjegyeitek
3rd person plural	menetjegyük	menetjegyeik