mező
Hungarian
editEtymology
editFrom Proto-Ugric *mećɜ- (“to put on clothing, to don”) + -ő (present participle suffix).[1][2]
Pronunciation
editNoun
editmező (plural mezők)
- field (land area free of woodland, cities and towns; open country)
- 1974, Tibor Fehér, chapter XIX, in Vasjogar[1]:
- A tarlók sárgán ragyogtak, a mezőkön marhák és lovak legelésztek.
- The stubbles were shining in yellow, cattle and horses were grazing in the fields.
- field (section in a form which is supposed to be filled with data)
- 2010, “Kézhigiénés Világnap”, in Epinfo[2], volume 17, number 4:
- A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!
- Fields marked with an asterisk are required.
- (board games) square, space (cell on a board where a piece can be moved)
- 2002, Attila D. Láng, “Gazdálkodj okosan!”, in Játékvilág[3]:
- A szerencsekártyából a játékosok akkor húznak, ha "Szerencsekártya" mezőre lépnek.
- Players get to draw a chance card if they land on a chance space.
- (physics) field (physical phenomenon that pervades a region)
- 2016, József Kovács, “Káoszba taszította az üstökös a Mars mágneses mezejét”, in Meteor[4], volume 46, number 4:
- A Földtől eltérően a Marsot nem védi a bolygó belsejében generált mágneses mező.
- Unlike the Earth, Mars is not protected by a magnetic field generated inside the planet.
- (heraldry) field (the background of the shield)
- 1883, Vince Bunyitay, “A végső küzdelem korszaka (1566–1606)”, in A váradi püspökség története, volume IV:
- A címer kék mezőben egy angyal, ki csatabárdot nyújt a vele szemben álló oroszlánnak.
- The coat of arms is an angel in a blue field, who hands a battle axe to the lion in front of him.
Declension
editInflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | mező | mezők |
accusative | mezőt | mezőket |
dative | mezőnek | mezőknek |
instrumental | mezővel | mezőkkel |
causal-final | mezőért | mezőkért |
translative | mezővé | mezőkké |
terminative | mezőig | mezőkig |
essive-formal | mezőként | mezőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | mezőben | mezőkben |
superessive | mezőn | mezőkön |
adessive | mezőnél | mezőknél |
illative | mezőbe | mezőkbe |
sublative | mezőre | mezőkre |
allative | mezőhöz | mezőkhöz |
elative | mezőből | mezőkből |
delative | mezőről | mezőkről |
ablative | mezőtől | mezőktől |
non-attributive possessive - singular |
mezőé | mezőké |
non-attributive possessive - plural |
mezőéi | mezőkéi |
Possessive forms of mező | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | mezőm | mezőim |
2nd person sing. | meződ | mezőid |
3rd person sing. | mezője, mezeje | mezői |
1st person plural | mezőnk | mezőink |
2nd person plural | mezőtök | mezőitek |
3rd person plural | mezőjük, mezejük | mezőik |
Plural variants:
Possessive forms of mező | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | — | mezeim |
2nd person sing. | — | mezeid |
3rd person sing. | — | mezei |
1st person plural | — | mezeink |
2nd person plural | — | mezeitek |
3rd person plural | — | mezeik |
Derived terms
editCompound words
Expressions
References
edit- ^ Entry #1807 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
- ^ mező in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
edit- mező in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN