mondó

See also: mondo, móndo, and mondò

Hungarian

Etymology

mond +‎ -ó (present-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmondoː]
• Hyphenation: mon‧dó

Participle

mondó

1. present participle of mond

Declension

Inflection of mondó
	singular	plural
nominative	mondó	mondók mondóak
accusative	mondót	mondókat mondóakat
dative	mondónak	mondóknak mondóaknak
instrumental	mondóval	mondókkal mondóakkal
causal-final	mondóért	mondókért mondóakért
translative	mondóvá	mondókká mondóakká
terminative	mondóig	mondókig mondóakig
essive-formal	mondóként	mondókként mondóakként
essive-modal	—	—
inessive	mondóban	mondókban mondóakban
superessive	mondón	mondókon mondóakon
adessive	mondónál	mondóknál mondóaknál
illative	mondóba	mondókba mondóakba
sublative	mondóra	mondókra mondóakra
allative	mondóhoz	mondókhoz mondóakhoz
elative	mondóból	mondókból mondóakból
delative	mondóról	mondókról mondóakról
ablative	mondótól	mondóktól mondóaktól
non-attributive possessive - singular	mondóé	mondóké mondóaké
non-attributive possessive - plural	mondóéi	mondókéi mondóakéi

Derived terms

• mondóka

 

Compound words

• amondó
• énekmondó
• hírmondó
• igazmondó
• jövendőmondó
• mesemondó
• semmitmondó
• sokatmondó
• versmondó

 

Related terms

• bemondó
• (kimondó →) szókimondó

 

Spanish

Verb

mondó

1. third-person singular preterite indicative of mondar