mustár

See also: mustar and muștar

HungarianEdit

EtymologyEdit

A wanderword, probably via French moutarde, from Old French moustarde (mustard), from moust, from Latin mustum (must, new wine).

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈmuʃtaːr]
  • Hyphenation: mus‧tár
  • Rhymes: -aːr

NounEdit

mustár (plural mustárok)

  1. mustard

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative mustár mustárok
accusative mustárt mustárokat
dative mustárnak mustároknak
instrumental mustárral mustárokkal
causal-final mustárért mustárokért
translative mustárrá mustárokká
terminative mustárig mustárokig
essive-formal mustárként mustárokként
essive-modal
inessive mustárban mustárokban
superessive mustáron mustárokon
adessive mustárnál mustároknál
illative mustárba mustárokba
sublative mustárra mustárokra
allative mustárhoz mustárokhoz
elative mustárból mustárokból
delative mustárról mustárokról
ablative mustártól mustároktól
non-attributive
possessive - singular
mustáré mustároké
non-attributive
possessive - plural
mustáréi mustárokéi
Possessive forms of mustár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mustárom mustárjaim
2nd person sing. mustárod mustárjaid
3rd person sing. mustárja mustárjai
1st person plural mustárunk mustárjaink
2nd person plural mustárotok mustárjaitok
3rd person plural mustárjuk mustárjaik

Derived termsEdit

Compound words

ReferencesEdit

Further readingEdit