Hungarian edit

Etymology edit

nagy (great) +‎ hatalom (power)

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈnɒchɒtɒlom]
  • Hyphenation: nagy‧ha‧ta‧lom

Noun edit

nagyhatalom (plural nagyhatalmak)

  1. great power (a sovereign state with the ability to exert its influence on a global scale; also used in figurative sense)
    • 1907, Géza Gárdonyi, “A zöld szfinksz”, in Átkozott józanság![1], Budapest, Singer és Wolfner:
      A véletlen! Micsoda nagyhatalom ez a Földön! Ez intézi a sorsunkat, mint hajó sorsát a szél.
      Chance! What a great power it is on Earth! It manages our fate, just like the wind does the fate of ships.

Declension edit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative nagyhatalom nagyhatalmak
accusative nagyhatalmat nagyhatalmakat
dative nagyhatalomnak nagyhatalmaknak
instrumental nagyhatalommal nagyhatalmakkal
causal-final nagyhatalomért nagyhatalmakért
translative nagyhatalommá nagyhatalmakká
terminative nagyhatalomig nagyhatalmakig
essive-formal nagyhatalomként nagyhatalmakként
essive-modal
inessive nagyhatalomban nagyhatalmakban
superessive nagyhatalmon nagyhatalmakon
adessive nagyhatalomnál nagyhatalmaknál
illative nagyhatalomba nagyhatalmakba
sublative nagyhatalomra nagyhatalmakra
allative nagyhatalomhoz nagyhatalmakhoz
elative nagyhatalomból nagyhatalmakból
delative nagyhatalomról nagyhatalmakról
ablative nagyhatalomtól nagyhatalmaktól
non-attributive
possessive - singular
nagyhatalomé nagyhatalmaké
non-attributive
possessive - plural
nagyhataloméi nagyhatalmakéi
Possessive forms of nagyhatalom
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nagyhatalmam nagyhatalmaim
2nd person sing. nagyhatalmad nagyhatalmaid
3rd person sing. nagyhatalma nagyhatalmai
1st person plural nagyhatalmunk nagyhatalmaink
2nd person plural nagyhatalmatok nagyhatalmaitok
3rd person plural nagyhatalmuk nagyhatalmaik

Further reading edit