nagykabát

Hungarian

nagy (“great”) +‎ kabát (“coat”)

nagykabát (plural nagykabátok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nagykabát	nagykabátok
accusative	nagykabátot	nagykabátokat
dative	nagykabátnak	nagykabátoknak
instrumental	nagykabáttal	nagykabátokkal
causal-final	nagykabátért	nagykabátokért
translative	nagykabáttá	nagykabátokká
terminative	nagykabátig	nagykabátokig
essive-formal	nagykabátként	nagykabátokként
essive-modal	—	—
inessive	nagykabátban	nagykabátokban
superessive	nagykabáton	nagykabátokon
adessive	nagykabátnál	nagykabátoknál
illative	nagykabátba	nagykabátokba
sublative	nagykabátra	nagykabátokra
allative	nagykabáthoz	nagykabátokhoz
elative	nagykabátból	nagykabátokból
delative	nagykabátról	nagykabátokról
ablative	nagykabáttól	nagykabátoktól
non-attributive possessive - singular	nagykabáté	nagykabátoké
non-attributive possessive - plural	nagykabátéi	nagykabátokéi

Possessive forms of nagykabát
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nagykabátom	nagykabátjaim
2nd person sing.	nagykabátod	nagykabátjaid
3rd person sing.	nagykabátja	nagykabátjai
1st person plural	nagykabátunk	nagykabátjaink
2nd person plural	nagykabátotok	nagykabátjaitok
3rd person plural	nagykabátjuk	nagykabátjaik