nyergelés

Hungarian

Etymology

nyergel (“to saddle”) +‎ -és (“noun-forming suffix”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲɛrɡɛleːʃ]
• Hyphenation: nyer‧ge‧lés

Noun

nyergelés (usually uncountable, plural nyergelések)

1. saddling (the act of placing a saddle on an animal)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	nyergelés	nyergelések
accusative	nyergelést	nyergeléseket
dative	nyergelésnek	nyergeléseknek
instrumental	nyergeléssel	nyergelésekkel
causal-final	nyergelésért	nyergelésekért
translative	nyergeléssé	nyergelésekké
terminative	nyergelésig	nyergelésekig
essive-formal	nyergelésként	nyergelésekként
essive-modal	—	—
inessive	nyergelésben	nyergelésekben
superessive	nyergelésen	nyergeléseken
adessive	nyergelésnél	nyergeléseknél
illative	nyergelésbe	nyergelésekbe
sublative	nyergelésre	nyergelésekre
allative	nyergeléshez	nyergelésekhez
elative	nyergelésből	nyergelésekből
delative	nyergelésről	nyergelésekről
ablative	nyergeléstől	nyergelésektől
non-attributive possessive - singular	nyergelésé	nyergeléseké
non-attributive possessive - plural	nyergeléséi	nyergelésekéi

Possessive forms of nyergelés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyergelésem	nyergeléseim
2nd person sing.	nyergelésed	nyergeléseid
3rd person sing.	nyergelése	nyergelései
1st person plural	nyergelésünk	nyergeléseink
2nd person plural	nyergelésetek	nyergeléseitek
3rd person plural	nyergelésük	nyergeléseik