passzív
Hungarian edit
Etymology edit
From German passiv, from French passif, from Late Latin passivus.[1] With -ív ending.
Pronunciation edit
Adjective edit
passzív (comparative passzívabb, superlative legpasszívabb)
Declension edit
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | passzív | passzívak |
| accusative | passzívat | passzívakat |
| dative | passzívnak | passzívaknak |
| instrumental | passzívval | passzívakkal |
| causal-final | passzívért | passzívakért |
| translative | passzívvá | passzívakká |
| terminative | passzívig | passzívakig |
| essive-formal | passzívként | passzívakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | passzívban | passzívakban |
| superessive | passzívon | passzívakon |
| adessive | passzívnál | passzívaknál |
| illative | passzívba | passzívakba |
| sublative | passzívra | passzívakra |
| allative | passzívhoz | passzívakhoz |
| elative | passzívból | passzívakból |
| delative | passzívról | passzívakról |
| ablative | passzívtól | passzívaktól |
| non-attributive possessive - singular |
passzívé | passzívaké |
| non-attributive possessive - plural |
passzívéi | passzívakéi |
Derived terms edit
Related terms edit
References edit
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading edit
- passzív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN