pirotechnikus

Hungarian

From Hungarian pirotechnika. Modelled on fizika (“physics”) becoming fizikus (“physicist”).^[1]

pirotechnikus (plural pirotechnikusok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	pirotechnikus	pirotechnikusok
accusative	pirotechnikust	pirotechnikusokat
dative	pirotechnikusnak	pirotechnikusoknak
instrumental	pirotechnikussal	pirotechnikusokkal
causal-final	pirotechnikusért	pirotechnikusokért
translative	pirotechnikussá	pirotechnikusokká
terminative	pirotechnikusig	pirotechnikusokig
essive-formal	pirotechnikusként	pirotechnikusokként
essive-modal	—	—
inessive	pirotechnikusban	pirotechnikusokban
superessive	pirotechnikuson	pirotechnikusokon
adessive	pirotechnikusnál	pirotechnikusoknál
illative	pirotechnikusba	pirotechnikusokba
sublative	pirotechnikusra	pirotechnikusokra
allative	pirotechnikushoz	pirotechnikusokhoz
elative	pirotechnikusból	pirotechnikusokból
delative	pirotechnikusról	pirotechnikusokról
ablative	pirotechnikustól	pirotechnikusoktól
non-attributive possessive - singular	pirotechnikusé	pirotechnikusoké
non-attributive possessive - plural	pirotechnikuséi	pirotechnikusokéi

Possessive forms of pirotechnikus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	pirotechnikusom	pirotechnikusaim
2nd person sing.	pirotechnikusod	pirotechnikusaid
3rd person sing.	pirotechnikusa	pirotechnikusai
1st person plural	pirotechnikusunk	pirotechnikusaink
2nd person plural	pirotechnikusotok	pirotechnikusaitok
3rd person plural	pirotechnikusuk	pirotechnikusaik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN