rágógumi

Hungarian

rágógumi (plural rágógumik)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	rágógumi	rágógumik
accusative	rágógumit	rágógumikat
dative	rágóguminak	rágógumiknak
instrumental	rágógumival	rágógumikkal
causal-final	rágógumiért	rágógumikért
translative	rágógumivá	rágógumikká
terminative	rágógumiig	rágógumikig
essive-formal	rágógumiként	rágógumikként
essive-modal	—	—
inessive	rágógumiban	rágógumikban
superessive	rágógumin	rágógumikon
adessive	rágóguminál	rágógumiknál
illative	rágógumiba	rágógumikba
sublative	rágógumira	rágógumikra
allative	rágógumihoz	rágógumikhoz
elative	rágógumiból	rágógumikból
delative	rágógumiról	rágógumikról
ablative	rágógumitól	rágógumiktól
non-attributive possessive - singular	rágógumié	rágógumiké
non-attributive possessive - plural	rágógumiéi	rágógumikéi

Possessive forms of rágógumi
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rágógumim	rágógumijaim (or rágógumiim)
2nd person sing.	rágógumid	rágógumijaid (or rágógumiid)
3rd person sing.	rágógumija	rágógumijai (or rágógumii)
1st person plural	rágógumink	rágógumijaink (or rágógumiink)
2nd person plural	rágógumitok	rágógumijaitok (or rágógumiitok)
3rd person plural	rágógumijuk	rágógumijaik (or rágógumiik)