rágalom

Hungarian

Etymology

rág +‎ -alom

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈraːɡɒlom]
• Hyphenation: rá‧ga‧lom

Noun

rágalom (plural rágalmak)

1. slander, calumny

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	rágalom	rágalmak
accusative	rágalmat	rágalmakat
dative	rágalomnak	rágalmaknak
instrumental	rágalommal	rágalmakkal
causal-final	rágalomért	rágalmakért
translative	rágalommá	rágalmakká
terminative	rágalomig	rágalmakig
essive-formal	rágalomként	rágalmakként
essive-modal	—	—
inessive	rágalomban	rágalmakban
superessive	rágalmon	rágalmakon
adessive	rágalomnál	rágalmaknál
illative	rágalomba	rágalmakba
sublative	rágalomra	rágalmakra
allative	rágalomhoz	rágalmakhoz
elative	rágalomból	rágalmakból
delative	rágalomról	rágalmakról
ablative	rágalomtól	rágalmaktól
non-attributive possessive - singular	rágalomé	rágalmaké
non-attributive possessive - plural	rágaloméi	rágalmakéi

Possessive forms of rágalom
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rágalmam	rágalmaim
2nd person sing.	rágalmad	rágalmaid
3rd person sing.	rágalma	rágalmai
1st person plural	rágalmunk	rágalmaink
2nd person plural	rágalmatok	rágalmaitok
3rd person plural	rágalmuk	rágalmaik

Derived terms

• rágalmaz

Further reading

• rágalom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN