Hungarian edit

Etymology edit

From the adverb részleg[1] (rész +‎ -leg).

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈreːslɛɡ]
  • Hyphenation: rész‧leg
  • Rhymes: -ɛɡ

Noun edit

részleg (plural részlegek)

  1. department

Declension edit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative részleg részlegek
accusative részleget részlegeket
dative részlegnek részlegeknek
instrumental részleggel részlegekkel
causal-final részlegért részlegekért
translative részleggé részlegekké
terminative részlegig részlegekig
essive-formal részlegként részlegekként
essive-modal
inessive részlegben részlegekben
superessive részlegen részlegeken
adessive részlegnél részlegeknél
illative részlegbe részlegekbe
sublative részlegre részlegekre
allative részleghez részlegekhez
elative részlegből részlegekből
delative részlegről részlegekről
ablative részlegtől részlegektől
non-attributive
possessive - singular
részlegé részlegeké
non-attributive
possessive - plural
részlegéi részlegekéi
Possessive forms of részleg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. részlegem részlegeim
2nd person sing. részleged részlegeid
3rd person sing. részlege részlegei
1st person plural részlegünk részlegeink
2nd person plural részlegetek részlegeitek
3rd person plural részlegük részlegeik

References edit

  1. ^ részleg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading edit

  • részleg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN