Hungarian

edit

Etymology

edit

Borrowed from Latin rehabilitatio.[1] With -áció ending.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈrɛɦɒbilitaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: re‧ha‧bi‧li‧tá‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

edit

rehabilitáció (plural rehabilitációk)

  1. rehabilitation

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative rehabilitáció rehabilitációk
accusative rehabilitációt rehabilitációkat
dative rehabilitációnak rehabilitációknak
instrumental rehabilitációval rehabilitációkkal
causal-final rehabilitációért rehabilitációkért
translative rehabilitációvá rehabilitációkká
terminative rehabilitációig rehabilitációkig
essive-formal rehabilitációként rehabilitációkként
essive-modal
inessive rehabilitációban rehabilitációkban
superessive rehabilitáción rehabilitációkon
adessive rehabilitációnál rehabilitációknál
illative rehabilitációba rehabilitációkba
sublative rehabilitációra rehabilitációkra
allative rehabilitációhoz rehabilitációkhoz
elative rehabilitációból rehabilitációkból
delative rehabilitációról rehabilitációkról
ablative rehabilitációtól rehabilitációktól
non-attributive
possessive - singular
rehabilitációé rehabilitációké
non-attributive
possessive - plural
rehabilitációéi rehabilitációkéi
Possessive forms of rehabilitáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rehabilitációm rehabilitációim
2nd person sing. rehabilitációd rehabilitációid
3rd person sing. rehabilitációja rehabilitációi
1st person plural rehabilitációnk rehabilitációink
2nd person plural rehabilitációtok rehabilitációitok
3rd person plural rehabilitációjuk rehabilitációik

Derived terms

edit

References

edit
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN