sóbálvány

Hungarian

Etymology

From só (“salt”) +‎ bálvány (“idol”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃoːbaːlvaːɲ]
• Hyphenation: só‧bál‧vány
• Rhymes: -aːɲ

Noun

sóbálvány (plural sóbálványok)

1. pillar of salt

   Lót felesége sóbálvánnyá vált. ― Lot's wife became a pillar of salt.

Derived terms

Expressions

• áll, mint a sóbálvány
• sóbálvánnyá dermed
• sóbálvánnyá mered
• sóbálvánnyá válik
• sóbálvánnyá változik

 

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	sóbálvány	sóbálványok
accusative	sóbálványt	sóbálványokat
dative	sóbálványnak	sóbálványoknak
instrumental	sóbálvánnyal	sóbálványokkal
causal-final	sóbálványért	sóbálványokért
translative	sóbálvánnyá	sóbálványokká
terminative	sóbálványig	sóbálványokig
essive-formal	sóbálványként	sóbálványokként
essive-modal	—	—
inessive	sóbálványban	sóbálványokban
superessive	sóbálványon	sóbálványokon
adessive	sóbálványnál	sóbálványoknál
illative	sóbálványba	sóbálványokba
sublative	sóbálványra	sóbálványokra
allative	sóbálványhoz	sóbálványokhoz
elative	sóbálványból	sóbálványokból
delative	sóbálványról	sóbálványokról
ablative	sóbálványtól	sóbálványoktól
non-attributive possessive - singular	sóbálványé	sóbálványoké
non-attributive possessive - plural	sóbálványéi	sóbálványokéi

Possessive forms of sóbálvány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	sóbálványom	sóbálványaim
2nd person sing.	sóbálványod	sóbálványaid
3rd person sing.	sóbálványa	sóbálványai
1st person plural	sóbálványunk	sóbálványaink
2nd person plural	sóbálványotok	sóbálványaitok
3rd person plural	sóbálványuk	sóbálványaik

Further reading

• sóbálvány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN