széles
Hungarian edit
Etymology edit
szél (“edge, perimeter”) + -es (adjective-forming suffix)[1]
Pronunciation edit
Adjective edit
széles (comparative szélesebb, superlative legszélesebb)
Declension edit
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | széles | szélesek |
| accusative | széleset | széleseket |
| dative | szélesnek | széleseknek |
| instrumental | szélessel | szélesekkel |
| causal-final | szélesért | szélesekért |
| translative | szélessé | szélesekké |
| terminative | szélesig | szélesekig |
| essive-formal | szélesként | szélesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szélesben | szélesekben |
| superessive | szélesen | széleseken |
| adessive | szélesnél | széleseknél |
| illative | szélesbe | szélesekbe |
| sublative | szélesre | szélesekre |
| allative | széleshez | szélesekhez |
| elative | szélesből | szélesekből |
| delative | szélesről | szélesekről |
| ablative | szélestől | szélesektől |
| non-attributive possessive - singular |
szélesé | széleseké |
| non-attributive possessive - plural |
széleséi | szélesekéi |
Derived terms edit
Expressions
See also edit
References edit
- ^ széles in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading edit
- széles in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN