színei

Hungarian

Etymology

szín +‎ -ei (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsiːnɛji]
• Hyphenation: szí‧nei

Noun

színei

1. third-person singular multiple-possession possessive of szín

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	színei
accusative	—	színeit
dative	—	színeinek
instrumental	—	színeivel
causal-final	—	színeiért
translative	—	színeivé
terminative	—	színeiig
essive-formal	—	színeiként
essive-modal	—	színeiül
inessive	—	színeiben
superessive	—	színein
adessive	—	színeinél
illative	—	színeibe
sublative	—	színeire
allative	—	színeihez
elative	—	színeiből
delative	—	színeiről
ablative	—	színeitől
non-attributive possessive - singular	—	színeié
non-attributive possessive - plural	—	színeiéi