Open main menu

Contents

HungarianEdit

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈsiːn]
  • Hyphenation: szín

Etymology 1Edit

Of unknown origin.[1]

NounEdit

szín (plural színek)

  1. color (spectral quality of visible light)
    • 1907, Imre Kner; Ede Faltusz, chapter I, in A színekről és a színes nyomtatásról[1]:
      A szivárványban azonban a következő színeket látjuk: piros, narancs, sárga, zöld, kék, viola.
      But in a rainbow, we see the following colors: red, orange, yellow, green, blue, violet.
  2. complexion (color or appearance of the skin on the face)
    • 1904, Laura Lengyel Dániel, chapter IX, in A boldogság útja[2]:
      No, maga jó színben van, látszik, hogy vidéken töltött két hónapot.
      Well, you have a healthy complexion, one could tell you have spent two months in the country.
  3. light (point of view or aspect from which something is regarded)
    • 1887, Stefánia Wohl, chapter XXI, in Aranyfüst[3]:
      Most, hogy nyugodt és boldog vagyok, egészen más színben látom a dolgokat.
      Now that I'm calm and happy, I see things in a completely different light.
  4. (in the possessive) presence (the condition of being within sight or earshot)
    • 1904, Vilmos Pecz (editor), “Paches”, in Ókori lexikon:
      Mikor eljárásáért kérdőre vonták, a törvényszék színe előtt öngyilkossá lett.
      When he was questioned for his actions, he commited suicide in the presence of the court.
  5. surface (the overside of water or the outside hull of the Earth)
    • 1896, Samu Borovszky (editor); János Sziklay (editor), “Kassai népszokások és babonák”, in Magyarország vármegyéi és városai, volume I:
      Ha a széndarabok a víz színén fönnmaradnak – más bajod van.
      If the pieces of coal stay atop the water surface, something else is ailing you.
  6. (in the possessive) right side (of a fabric, the side which is meant to face outwards due to its print, texture or sheen)
    • 1982, Károly Eötvös, “A szépasszony története”, in Balatoni utazás:
      A színe vagy kékre, vagy szürkére, vagy vegyes bágyadt kockákra festve, a visszája színtelen szürke bolyhosság.
      The right side is dyed either blue, or gray, or a mix of pale squares, the wrong side is a colorless gray fluff.
  7. (card games) suit (set of cards distinguished by color and emblems)
    • 2015, Gábor Hajlik, “Szöktetés a bridzsben”, in Óbudai Anziksz[4], volume 1, number 1:
      A játék legfontosabb szabálya, hogy kötelező színre színt tenni.
      The most important rule of the game is that you must follow suit.
DeclensionEdit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szín színek
accusative színt színeket
dative színnek színeknek
instrumental színnel színekkel
causal-final színért színekért
translative színné színekké
terminative színig színekig
essive-formal színként színekként
essive-modal
inessive színben színekben
superessive színen színeken
adessive színnél színeknél
illative színbe színekbe
sublative színre színekre
allative színhez színekhez
elative színből színekből
delative színről színekről
ablative színtől színektől
Possessive forms of szín
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. színem színeim
2nd person sing. színed színeid
3rd person sing. színe színei
1st person plural színünk színeink
2nd person plural színetek színeitek
3rd person plural színük színeik
SynonymsEdit
Derived termsEdit
Compound words

Etymology 2Edit

Borrowed from a West Slavic or East Slavic language. Compare Slovak sieň (hall).[1]

NounEdit

szín (plural színek)

  1. a covered edifice with open sideways
DeclensionEdit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szín színek
accusative színt színeket
dative színnek színeknek
instrumental színnel színekkel
causal-final színért színekért
translative színné színekké
terminative színig színekig
essive-formal színként színekként
essive-modal
inessive színben színekben
superessive színen színeken
adessive színnél színeknél
illative színbe színekbe
sublative színre színekre
allative színhez színekhez
elative színből színekből
delative színről színekről
ablative színtől színektől
Possessive forms of szín
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. színem színeim
2nd person sing. színed színeid
3rd person sing. színe színei
1st person plural színünk színeink
2nd person plural színetek színeitek
3rd person plural színük színeik
Derived termsEdit

Etymology 3Edit

Shortening of játékszín (theater; scene).[1]

NounEdit

szín (plural színek)

  1. (theater) scene (structure on which a play is exhibited)
    • 1924, Gyula Juhász, Öreg színész,[5] stanza 1:
      Még ruganyosan jár-kel a szinen. / Hány éves, azt nem tudja senkisem.
DeclensionEdit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szín színek
accusative színt színeket
dative színnek színeknek
instrumental színnel színekkel
causal-final színért színekért
translative színné színekké
terminative színig színekig
essive-formal színként színekként
essive-modal
inessive színben színekben
superessive színen színeken
adessive színnél színeknél
illative színbe színekbe
sublative színre színekre
allative színhez színekhez
elative színből színekből
delative színről színekről
ablative színtől színektől
Possessive forms of szín
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. színem színeim
2nd person sing. színed színeid
3rd person sing. színe színei
1st person plural színünk színeink
2nd person plural színetek színeitek
3rd person plural színük színeik
Derived termsEdit

See alsoEdit

Colors in Hungarian · színek (layout · text)
     fehér      szürke      fekete
             piros, vörös ; karmazsin, bordó              narancssárga ; barna              sárga ; krémszínű, csontszínű
             citromzöld              zöld             
             cián ; zöldeskék              azúrkék, égszínkék              kék
             ibolya ; indigó              bíbor ; lila              rózsaszín

ReferencesEdit

  1. 1.0 1.1 1.2 Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN