Open main menu

HungarianEdit

EtymologyEdit

szó +‎ szék. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries. [1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈsoːseːk]
  • Hyphenation: szó‧szék

NounEdit

szószék (plural szószékek)

  1. pulpit (a raised platform in a church, usually enclosed, where the minister or preacher stands to conduct the sermon)
  2. rostrum, pulpit (platform for an orator or public speaker)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szószék szószékek
accusative szószéket szószékeket
dative szószéknek szószékeknek
instrumental szószékkel szószékekkel
causal-final szószékért szószékekért
translative szószékké szószékekké
terminative szószékig szószékekig
essive-formal szószékként szószékekként
essive-modal
inessive szószékben szószékekben
superessive szószéken szószékeken
adessive szószéknél szószékeknél
illative szószékbe szószékekbe
sublative szószékre szószékekre
allative szószékhez szószékekhez
elative szószékből szószékekből
delative szószékről szószékekről
ablative szószéktől szószékektől
non-attributive
possessive - singular
szószéké szószékeké
non-attributive
possessive - plural
szószékéi szószékekéi
Possessive forms of szószék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szószékem szószékeim
2nd person sing. szószéked szószékeid
3rd person sing. szószéke szószékei
1st person plural szószékünk szószékeink
2nd person plural szószéketek szószékeitek
3rd person plural szószékük szószékeik

SynonymsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN