szózat

See also: Szózat

Hungarian

Etymology

From the word szó.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːzɒt]
• Hyphenation: szó‧zat
• Rhymes: -ɒt

Noun

szózat (plural szózatok)

1. (formal) speech, appeal, proclamation

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szózat	szózatok
accusative	szózatot	szózatokat
dative	szózatnak	szózatoknak
instrumental	szózattal	szózatokkal
causal-final	szózatért	szózatokért
translative	szózattá	szózatokká
terminative	szózatig	szózatokig
essive-formal	szózatként	szózatokként
essive-modal	—	—
inessive	szózatban	szózatokban
superessive	szózaton	szózatokon
adessive	szózatnál	szózatoknál
illative	szózatba	szózatokba
sublative	szózatra	szózatokra
allative	szózathoz	szózatokhoz
elative	szózatból	szózatokból
delative	szózatról	szózatokról
ablative	szózattól	szózatoktól
non-attributive possessive - singular	szózaté	szózatoké
non-attributive possessive - plural	szózatéi	szózatokéi

Possessive forms of szózat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szózatom	szózataim
2nd person sing.	szózatod	szózataid
3rd person sing.	szózata	szózatai
1st person plural	szózatunk	szózataink
2nd person plural	szózatotok	szózataitok
3rd person plural	szózatuk	szózataik

Further reading

• szózat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN