szafari

Hungarian

From English safari, from Swahili safari, from Arabic سَفَر (safar, “journey”).

szafari (plural szafarik)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szafari	szafarik
accusative	szafarit	szafarikat
dative	szafarinak	szafariknak
instrumental	szafarival	szafarikkal
causal-final	szafariért	szafarikért
translative	szafarivá	szafarikká
terminative	szafariig	szafarikig
essive-formal	szafariként	szafarikként
essive-modal	—	—
inessive	szafariban	szafarikban
superessive	szafarin	szafarikon
adessive	szafarinál	szafariknál
illative	szafariba	szafarikba
sublative	szafarira	szafarikra
allative	szafarihoz	szafarikhoz
elative	szafariból	szafarikból
delative	szafariról	szafarikról
ablative	szafaritól	szafariktól
non-attributive possessive - singular	szafarié	szafariké
non-attributive possessive - plural	szafariéi	szafarikéi

Possessive forms of szafari
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szafarim	szafarijaim (or szafariim)
2nd person sing.	szafarid	szafarijaid (or szafariid)
3rd person sing.	szafarija	szafarijai (or szafarii)
1st person plural	szafarink	szafarijaink (or szafariink)
2nd person plural	szafaritok	szafarijaitok (or szafariitok)
3rd person plural	szafarijuk	szafarijaik (or szafariik)