szagló
Hungarian edit
Etymology edit
From the szagl- stem of szagol (“to smell”) + -ó (“present-participle suffix”).
Pronunciation edit
Participle edit
szagló
Adjective edit
szagló (not comparable)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szagló | szaglók |
| accusative | szaglót | szaglókat |
| dative | szaglónak | szaglóknak |
| instrumental | szaglóval | szaglókkal |
| causal-final | szaglóért | szaglókért |
| translative | szaglóvá | szaglókká |
| terminative | szaglóig | szaglókig |
| essive-formal | szaglóként | szaglókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szaglóban | szaglókban |
| superessive | szaglón | szaglókon |
| adessive | szaglónál | szaglóknál |
| illative | szaglóba | szaglókba |
| sublative | szaglóra | szaglókra |
| allative | szaglóhoz | szaglókhoz |
| elative | szaglóból | szaglókból |
| delative | szaglóról | szaglókról |
| ablative | szaglótól | szaglóktól |
| non-attributive possessive - singular |
szaglóé | szaglóké |
| non-attributive possessive - plural |
szaglóéi | szaglókéi |
Derived terms edit
Further reading edit
- szagló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN