szagol

Hungarian

Etymology

szag (“smell, odor”) +‎ -ol (verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɒɡol]
• Hyphenation: sza‧gol
• Rhymes: -ol

Verb

szagol

1. (transitive) to smell (to sense a smell or smells)
2. (transitive, figuratively, colloquial) to smell, suspect, guess, surmise

   Synonyms: sejt, gyanít, szimatol

Conjugation

Conjugation of szagol

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	szagolok	szagolsz	szagol	szagolunk	szagoltok	szagolnak
			def.	szagolom	szagolod	szagolja	szagoljuk	szagoljátok	szagolják
			2nd obj	szagollak
		past	indef.	szagoltam	szagoltál	szagolt	szagoltunk	szagoltatok	szagoltak
			def.	szagoltam	szagoltad	szagolta	szagoltuk	szagoltátok	szagolták
			2nd obj	szagoltalak
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szagolni fog.
archaic preterite		indef.	szagolék	szagolál	szagola	szagolánk	szagolátok	szagolának
		def.	szagolám	szagolád	szagolá	szagolánk	szagolátok	szagolák
		2nd obj	szagolálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szagol vala, szagolt vala/volt.
archaic future	indef.	szagolandok	szagolandasz	szagoland	szagolandunk	szagolandotok	szagolandanak
	def.	szagolandom	szagolandod	szagolandja	szagolandjuk	szagolandjátok	szagolandják
	2nd obj	szagolandalak
condi­tional	pre­sent	indef.	szagolnék	szagolnál	szagolna	szagolnánk	szagolnátok	szagolnának
		def.	szagolnám	szagolnád	szagolná	szagolnánk (or szagolnók)	szagolnátok	szagolnák
		2nd obj	szagolnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. szagolt volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	szagoljak	szagolj or szagoljál	szagoljon	szagoljunk	szagoljatok	szagoljanak
			def.	szagoljam	szagold or szagoljad	szagolja	szagoljuk	szagoljátok	szagolják
			2nd obj	szagoljalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. szagolt légyen
infinitive	szagolni		szagolnom	szagolnod	szagolnia	szagolnunk	szagolnotok	szagolniuk
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	szagolás		szagoló	szagolt	szagolandó	szagolva (szagolván)		szagoltat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of szagol

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	szagolhatok	szagolhatsz	szagolhat	szagolhatunk	szagolhattok	szagolhatnak
			def.	szagolhatom	szagolhatod	szagolhatja	szagolhatjuk	szagolhatjátok	szagolhatják
			2nd obj	szagolhatlak
		past	indef.	szagolhattam	szagolhattál	szagolhatott	szagolhattunk	szagolhattatok	szagolhattak
			def.	szagolhattam	szagolhattad	szagolhatta	szagolhattuk	szagolhattátok	szagolhatták
			2nd obj	szagolhattalak
archaic preterite		indef.	szagolhaték	szagolhatál	szagolhata	szagolhatánk	szagolhatátok	szagolhatának
		def.	szagolhatám	szagolhatád	szagolhatá	szagolhatánk	szagolhatátok	szagolhaták
		2nd obj	szagolhatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szagolhat vala, szagolhatott vala/volt.
archaic future	indef.	szagolhatandok or szagolandhatok	szagolhatandasz or szagolandhatsz	szagolhatand or szagolandhat	szagolhatandunk or szagolandhatunk	szagolhatandotok or szagolandhattok	szagolhatandanak or szagolandhatnak
	def.	szagolhatandom or szagolandhatom	szagolhatandod or szagolandhatod	szagolhatandja or szagolandhatja	szagolhatandjuk or szagolandhatjuk	szagolhatandjátok or szagolandhatjátok	szagolhatandják or szagolandhatják
	2nd obj	szagolhatandalak or szagolandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	szagolhatnék	szagolhatnál	szagolhatna	szagolhatnánk	szagolhatnátok	szagolhatnának
		def.	szagolhatnám	szagolhatnád	szagolhatná	szagolhatnánk (or szagolhatnók)	szagolhatnátok	szagolhatnák
		2nd obj	szagolhatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. szagolhatott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	szagolhassak	szagolhass or szagolhassál	szagolhasson	szagolhassunk	szagolhassatok	szagolhassanak
			def.	szagolhassam	szagolhasd or szagolhassad	szagolhassa	szagolhassuk	szagolhassátok	szagolhassák
			2nd obj	szagolhassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. szagolhatott légyen
infinitive	(szagolhatni)		(szagolhatnom)	(szagolhatnod)	(szagolhatnia)	(szagolhatnunk)	(szagolhatnotok)	(szagolhatniuk)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	szagolható			szagolhatatlan		(szagolhatva / szagolhatván)

Derived terms

• szagló
• szagolgat
• szagolható

(With verbal prefixes):

• beszagol
• beleszagol
• kiszagol
• megszagol
• odaszagol

Expressions

• alulról szagolja az ibolyát

Further reading

• szagol in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.