szakadék

Hungarian edit

szakadék (plural szakadékok)

precipice, abyss, chasm
(figuratively) gap, gulf (a difference, especially a large difference, between groups)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szakadék	szakadékok
accusative	szakadékot	szakadékokat
dative	szakadéknak	szakadékoknak
instrumental	szakadékkal	szakadékokkal
causal-final	szakadékért	szakadékokért
translative	szakadékká	szakadékokká
terminative	szakadékig	szakadékokig
essive-formal	szakadékként	szakadékokként
essive-modal	—	—
inessive	szakadékban	szakadékokban
superessive	szakadékon	szakadékokon
adessive	szakadéknál	szakadékoknál
illative	szakadékba	szakadékokba
sublative	szakadékra	szakadékokra
allative	szakadékhoz	szakadékokhoz
elative	szakadékból	szakadékokból
delative	szakadékról	szakadékokról
ablative	szakadéktól	szakadékoktól
non-attributive possessive - singular	szakadéké	szakadékoké
non-attributive possessive - plural	szakadékéi	szakadékokéi

Possessive forms of szakadék
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szakadékom	szakadékaim
2nd person sing.	szakadékod	szakadékaid
3rd person sing.	szakadéka	szakadékai
1st person plural	szakadékunk	szakadékaink
2nd person plural	szakadékotok	szakadékaitok
3rd person plural	szakadékuk	szakadékaik