HungarianEdit

EtymologyEdit

From szak (part, piece) +‎ -ad (reflexive verb-forming suffix).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈsɒkɒd]
  • Hyphenation: sza‧kad
  • Rhymes: -ɒd

VerbEdit

szakad

  1. (intransitive) (of clothing) to tear
    Synonyms: hasad, reped
    Active-voice counterparts: szakít, szakaszt, szakajt (the latter two are folksy)
  2. (intransitive, figurative) to burst (from laughing)
    Synonyms: kipukkad, megpukkad, kitör
  3. (intransitive, impersonal) (of rain) to pour, (of sweat) to gush or flow profusely (the origin of the liquid is expressed with -ról/-ről)
    Synonyms: zuhog (of rain), ömlik, árad, dől

ConjugationEdit

Derived termsEdit

(With verbal prefixes):

Expressions

Related termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further readingEdit

  • szakad in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.