szikh

Hungarian

From English Sikh, from Hindi सिख (sikh), from Sanskrit शिष्य (śiṣya, “disciple”).

szikh (not comparable)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szikh	szikhek
accusative	szikhet	szikheket
dative	szikhnek	szikheknek
instrumental	szikhkel	szikhekkel
causal-final	szikhért	szikhekért
translative	szikhké	szikhekké
terminative	szikhig	szikhekig
essive-formal	szikhként	szikhekként
essive-modal	—	—
inessive	szikhben	szikhekben
superessive	szikhen	szikheken
adessive	szikhnél	szikheknél
illative	szikhbe	szikhekbe
sublative	szikhre	szikhekre
allative	szikhhez	szikhekhez
elative	szikhből	szikhekből
delative	szikhről	szikhekről
ablative	szikhtől	szikhektől
non-attributive possessive – singular	szikhé	szikheké
non-attributive possessive – plural	szikhéi	szikhekéi

szikh (plural szikhek)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szikh	szikhek
accusative	szikhet	szikheket
dative	szikhnek	szikheknek
instrumental	szikhkel	szikhekkel
causal-final	szikhért	szikhekért
translative	szikhké	szikhekké
terminative	szikhig	szikhekig
essive-formal	szikhként	szikhekként
essive-modal	—	—
inessive	szikhben	szikhekben
superessive	szikhen	szikheken
adessive	szikhnél	szikheknél
illative	szikhbe	szikhekbe
sublative	szikhre	szikhekre
allative	szikhhez	szikhekhez
elative	szikhből	szikhekből
delative	szikhről	szikhekről
ablative	szikhtől	szikhektől
non-attributive possessive – singular	szikhé	szikheké
non-attributive possessive – plural	szikhéi	szikhekéi