sztentori

Hungarian

Etymology

From Sztentór (“Stentor (a herald in the Iliad celebrated for his loud voice)”) +‎ -i (adjective-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈstɛntori]
• Hyphenation: szten‧to‧ri
• Rhymes: -ri

Adjective

sztentori (comparative sztentoribb, superlative legsztentoribb)

1. (of a voice) stentorian (loud, powerful, booming)

   Synonym: harsogó

   sztentori hang ― stentorian voice

   • 2022, Péter Gárdos, chapter 2, in Semmelweis Ignác rövid boldogsága, Budapest: Open Books, →ISBN, page 41:

     Semmelweis József, ha elkapta az indulat – többnyire egészen apró ügyek is kihozták a béketűrésből –, üvölteni kezdett, szeme kidülledt, homlokán kidagadt egy vastag ér. Egészen közel hajolt áldozata arcához, szinte összeért az orruk, sztentori hangon rikácsolt, félelmetes volt.

     (please add an English translation of this quotation)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	sztentori	sztentoriak
accusative	sztentorit	sztentoriakat
dative	sztentorinak	sztentoriaknak
instrumental	sztentorival	sztentoriakkal
causal-final	sztentoriért	sztentoriakért
translative	sztentorivá	sztentoriakká
terminative	sztentoriig	sztentoriakig
essive-formal	sztentoriként	sztentoriakként
essive-modal	—	—
inessive	sztentoriban	sztentoriakban
superessive	sztentorin	sztentoriakon
adessive	sztentorinál	sztentoriaknál
illative	sztentoriba	sztentoriakba
sublative	sztentorira	sztentoriakra
allative	sztentorihoz	sztentoriakhoz
elative	sztentoriból	sztentoriakból
delative	sztentoriról	sztentoriakról
ablative	sztentoritól	sztentoriaktól
non-attributive possessive - singular	sztentorié	sztentoriaké
non-attributive possessive - plural	sztentoriéi	sztentoriakéi

Further reading

• sztentori in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN