szuka
Hungarian
editEtymology
editFrom Proto-Slavic *sùka.
Pronunciation
editNoun
editszuka (plural szukák)
Declension
editInflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szuka | szukák |
accusative | szukát | szukákat |
dative | szukának | szukáknak |
instrumental | szukával | szukákkal |
causal-final | szukáért | szukákért |
translative | szukává | szukákká |
terminative | szukáig | szukákig |
essive-formal | szukaként | szukákként |
essive-modal | — | — |
inessive | szukában | szukákban |
superessive | szukán | szukákon |
adessive | szukánál | szukáknál |
illative | szukába | szukákba |
sublative | szukára | szukákra |
allative | szukához | szukákhoz |
elative | szukából | szukákból |
delative | szukáról | szukákról |
ablative | szukától | szukáktól |
non-attributive possessive - singular |
szukáé | szukáké |
non-attributive possessive - plural |
szukáéi | szukákéi |
Possessive forms of szuka | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szukám | szukáim |
2nd person sing. | szukád | szukáid |
3rd person sing. | szukája | szukái |
1st person plural | szukánk | szukáink |
2nd person plural | szukátok | szukáitok |
3rd person plural | szukájuk | szukáik |
Further reading
edit- szuka in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Polish
editPronunciation
editVerb
editszuka
Categories:
- Hungarian terms derived from Proto-Slavic
- Hungarian terms with IPA pronunciation
- Rhymes:Hungarian/kɒ
- Rhymes:Hungarian/kɒ/2 syllables
- Hungarian lemmas
- Hungarian nouns
- hu:Dogs
- hu:Foxes
- hu:Female animals
- Polish 2-syllable words
- Polish terms with IPA pronunciation
- Rhymes:Polish/uka
- Rhymes:Polish/uka/2 syllables
- Polish non-lemma forms
- Polish verb forms