törvény

HungarianEdit

EtymologyEdit

Of unknown origin.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈtørveːɲ]
  • (file)
  • Hyphenation: tör‧vény
  • Rhymes: -eːɲ

NounEdit

törvény (plural törvények)

  1. law

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative törvény törvények
accusative törvényt törvényeket
dative törvénynek törvényeknek
instrumental törvénnyel törvényekkel
causal-final törvényért törvényekért
translative törvénnyé törvényekké
terminative törvényig törvényekig
essive-formal törvényként törvényekként
essive-modal
inessive törvényben törvényekben
superessive törvényen törvényeken
adessive törvénynél törvényeknél
illative törvénybe törvényekbe
sublative törvényre törvényekre
allative törvényhez törvényekhez
elative törvényből törvényekből
delative törvényről törvényekről
ablative törvénytől törvényektől
non-attributive
possessive - singular
törvényé törvényeké
non-attributive
possessive - plural
törvényéi törvényekéi
Possessive forms of törvény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. törvényem törvényeim
2nd person sing. törvényed törvényeid
3rd person sing. törvénye törvényei
1st person plural törvényünk törvényeink
2nd person plural törvényetek törvényeitek
3rd person plural törvényük törvényeik

Derived termsEdit

Compound words

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further readingEdit

  • törvény in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.