targonca
Hungarian edit
Etymology edit
Of unknown origin.[1]
Pronunciation edit
Noun edit
targonca (plural targoncák)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | targonca | targoncák |
| accusative | targoncát | targoncákat |
| dative | targoncának | targoncáknak |
| instrumental | targoncával | targoncákkal |
| causal-final | targoncáért | targoncákért |
| translative | targoncává | targoncákká |
| terminative | targoncáig | targoncákig |
| essive-formal | targoncaként | targoncákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | targoncában | targoncákban |
| superessive | targoncán | targoncákon |
| adessive | targoncánál | targoncáknál |
| illative | targoncába | targoncákba |
| sublative | targoncára | targoncákra |
| allative | targoncához | targoncákhoz |
| elative | targoncából | targoncákból |
| delative | targoncáról | targoncákról |
| ablative | targoncától | targoncáktól |
| non-attributive possessive - singular |
targoncáé | targoncáké |
| non-attributive possessive - plural |
targoncáéi | targoncákéi |
| Possessive forms of targonca | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | targoncám | targoncáim |
| 2nd person sing. | targoncád | targoncáid |
| 3rd person sing. | targoncája | targoncái |
| 1st person plural | targoncánk | targoncáink |
| 2nd person plural | targoncátok | targoncáitok |
| 3rd person plural | targoncájuk | targoncáik |
Derived terms edit
References edit
- ^ targonca in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading edit
- targonca in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN