telefonfülke

Hungarian edit

telefon (“telephone”) +‎ fülke (“booth”)

telefonfülke (plural telefonfülkék)

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	telefonfülke	telefonfülkék
accusative	telefonfülkét	telefonfülkéket
dative	telefonfülkének	telefonfülkéknek
instrumental	telefonfülkével	telefonfülkékkel
causal-final	telefonfülkéért	telefonfülkékért
translative	telefonfülkévé	telefonfülkékké
terminative	telefonfülkéig	telefonfülkékig
essive-formal	telefonfülkeként	telefonfülkékként
essive-modal	—	—
inessive	telefonfülkében	telefonfülkékben
superessive	telefonfülkén	telefonfülkéken
adessive	telefonfülkénél	telefonfülkéknél
illative	telefonfülkébe	telefonfülkékbe
sublative	telefonfülkére	telefonfülkékre
allative	telefonfülkéhez	telefonfülkékhez
elative	telefonfülkéből	telefonfülkékből
delative	telefonfülkéről	telefonfülkékről
ablative	telefonfülkétől	telefonfülkéktől
non-attributive possessive - singular	telefonfülkéé	telefonfülkéké
non-attributive possessive - plural	telefonfülkééi	telefonfülkékéi

Possessive forms of telefonfülke
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	telefonfülkém	telefonfülkéim
2nd person sing.	telefonfülkéd	telefonfülkéid
3rd person sing.	telefonfülkéje	telefonfülkéi
1st person plural	telefonfülkénk	telefonfülkéink
2nd person plural	telefonfülkétek	telefonfülkéitek
3rd person plural	telefonfülkéjük	telefonfülkéik