tulajdonnév

Hungarian

Etymology

tulajdon (“property”) +‎ név (“name”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtulɒjdonːeːv]
• Hyphenation: tu‧laj‧don‧név
• Rhymes: -eːv

Noun

tulajdonnév (plural tulajdonnevek)

1. proper noun (the name of a particular person, place, organization or other individual entity)

   Hypernym: főnév

   Hyponyms: személynév, állatnév, tárgynév, földrajzi név, csillagászati elnevezés, intézménynév, márka- és fajtanév, cím, kitüntetés és díj neve

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	tulajdonnév	tulajdonnevek
accusative	tulajdonnevet	tulajdonneveket
dative	tulajdonnévnek	tulajdonneveknek
instrumental	tulajdonnévvel	tulajdonnevekkel
causal-final	tulajdonnévért	tulajdonnevekért
translative	tulajdonnévvé	tulajdonnevekké
terminative	tulajdonnévig	tulajdonnevekig
essive-formal	tulajdonnévként	tulajdonnevekként
essive-modal	—	—
inessive	tulajdonnévben	tulajdonnevekben
superessive	tulajdonnéven	tulajdonneveken
adessive	tulajdonnévnél	tulajdonneveknél
illative	tulajdonnévbe	tulajdonnevekbe
sublative	tulajdonnévre	tulajdonnevekre
allative	tulajdonnévhez	tulajdonnevekhez
elative	tulajdonnévből	tulajdonnevekből
delative	tulajdonnévről	tulajdonnevekről
ablative	tulajdonnévtől	tulajdonnevektől
non-attributive possessive - singular	tulajdonnévé	tulajdonneveké
non-attributive possessive - plural	tulajdonnévéi	tulajdonnevekéi

Possessive forms of tulajdonnév
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tulajdonnevem	tulajdonneveim
2nd person sing.	tulajdonneved	tulajdonneveid
3rd person sing.	tulajdonneve	tulajdonnevei
1st person plural	tulajdonnevünk	tulajdonneveink
2nd person plural	tulajdonnevetek	tulajdonneveitek
3rd person plural	tulajdonnevük	tulajdonneveik

Further reading

• tulajdonnév in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN