Hungarian

edit

Etymology

edit

Borrowed from a Slavic language, ultimately from Proto-Slavic *dvorъ. Compare Serbo-Croatian dvor.[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈudvɒr]
  • Hyphenation: ud‧var
  • Rhymes: -ɒr

Noun

edit

udvar (plural udvarok)

  1. courtyard, yard (area around the house)
  2. court (of a king)

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative udvar udvarok
accusative udvart udvarokat
dative udvarnak udvaroknak
instrumental udvarral udvarokkal
causal-final udvarért udvarokért
translative udvarrá udvarokká
terminative udvarig udvarokig
essive-formal udvarként udvarokként
essive-modal
inessive udvarban udvarokban
superessive udvaron udvarokon
adessive udvarnál udvaroknál
illative udvarba udvarokba
sublative udvarra udvarokra
allative udvarhoz udvarokhoz
elative udvarból udvarokból
delative udvarról udvarokról
ablative udvartól udvaroktól
non-attributive
possessive - singular
udvaré udvaroké
non-attributive
possessive - plural
udvaréi udvarokéi
Possessive forms of udvar
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. udvarom udvaraim
2nd person sing. udvarod udvaraid
3rd person sing. udvara udvarai
1st person plural udvarunk udvaraink
2nd person plural udvarotok udvaraitok
3rd person plural udvaruk udvaraik

Derived terms

edit
Compound words

References

edit
  1. ^ udvar in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

edit
  • udvar in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN