választópolgár

Hungarian

választó (“voting; voter”) +‎ polgár (“citizen”)

választópolgár (plural választópolgárok)

(politics) constituent, voter, elector (a person eligible to vote in an election)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	választópolgár	választópolgárok
accusative	választópolgárt	választópolgárokat
dative	választópolgárnak	választópolgároknak
instrumental	választópolgárral	választópolgárokkal
causal-final	választópolgárért	választópolgárokért
translative	választópolgárrá	választópolgárokká
terminative	választópolgárig	választópolgárokig
essive-formal	választópolgárként	választópolgárokként
essive-modal	—	—
inessive	választópolgárban	választópolgárokban
superessive	választópolgáron	választópolgárokon
adessive	választópolgárnál	választópolgároknál
illative	választópolgárba	választópolgárokba
sublative	választópolgárra	választópolgárokra
allative	választópolgárhoz	választópolgárokhoz
elative	választópolgárból	választópolgárokból
delative	választópolgárról	választópolgárokról
ablative	választópolgártól	választópolgároktól
non-attributive possessive - singular	választópolgáré	választópolgároké
non-attributive possessive - plural	választópolgáréi	választópolgárokéi

Possessive forms of választópolgár
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	választópolgárom	választópolgáraim
2nd person sing.	választópolgárod	választópolgáraid
3rd person sing.	választópolgára	választópolgárai
1st person plural	választópolgárunk	választópolgáraink
2nd person plural	választópolgárotok	választópolgáraitok
3rd person plural	választópolgáruk	választópolgáraik