vetkőzik

Hungarian

Etymology

vet +‎ -kőzik

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɛtkøːzik]
• Hyphenation: vet‧kő‧zik

Verb

vetkőzik

1. (intransitive) to undress oneself

Conjugation

conjugation of vetkőzik

Infinitive			vetkőzni
Past participle			vetkőzött
Present participle			vetkőző
Future participle			-
Adverbial participle			vetkőzve
Potential			vetkőzhet
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	vetkőzöm or vetkőzök	vetkőzöl	vetkőzik	vetkőzünk	vetkőztök	vetkőznek
		Definite	intransitive verb, definite forms are not used
	Past	Indefinite	vetkőztem	vetkőztél	vetkőzött	vetkőztünk	vetkőztetek	vetkőztek
		Definite	-
Conditional mood	Present	Indefinite	vetkőznék	vetkőznél	vetkőzne	vetkőznénk	vetkőznétek	vetkőznének
		Definite	-
Subjunctive mood	Present	Indefinite	vetkőzzek	vetkőzz or vetkőzzél	vetkőzzön	vetkőzzünk	vetkőzzetek	vetkőzzenek
		Definite	-
Conjugated infinitive			vetkőznöm	vetkőznöd	vetkőznie	vetkőznünk	vetkőznötök	vetkőzniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

• kivetkőzik
• levetkőzik

References