viszontlát

Hungarian

Etymology

viszont- +‎ lát

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvisontlaːt]
• Hyphenation: vi‧szont‧lát
• Rhymes: -aːt

Verb

viszontlát

1. (transitive) to see again, to meet again

Conjugation

conjugation of viszontlát

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	viszontlátok	viszontlátsz	viszontlát	viszontlátunk	viszontláttok	viszontlátnak
		Def.	viszontlátom	viszontlátod	viszontlátja	viszontlátjuk	viszontlátjátok	viszontlátják
		2nd-p. o.	viszontlátlak	―
	Past	Indef.	viszontláttam	viszontláttál	viszontlátott	viszontláttunk	viszontláttatok	viszontláttak
		Def.	viszontláttam	viszontláttad	viszontlátta	viszontláttuk	viszontláttátok	viszontlátták
		2nd-p. o.	viszontláttalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. viszont fog látni.
	Archaic Preterit	Indef.	viszontláték	viszontlátál	viszontláta	viszontlátánk	viszontlátátok	viszontlátának
		Def.	viszontlátám	viszontlátád	viszontlátá	viszontlátánk	viszontlátátok	viszontláták
		2nd-p. o.	viszontlátálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. viszontlát vala, viszontlátott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	viszontlátandok	viszontlátandasz	viszontlátand	viszontlátandunk	viszontlátandotok	viszontlátandanak
		Def.	viszontlátandom	viszontlátandod	viszontlátandja	viszontlátandjuk	viszontlátandjátok	viszontlátandják
		2nd-p. o.	viszontlátandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	viszontlátnék	viszontlátnál	viszontlátna	viszontlátnánk	viszontlátnátok	viszontlátnának
		Def.	viszontlátnám	viszontlátnád	viszontlátná	viszontlátnánk (or viszontlátnók)	viszontlátnátok	viszontlátnák
		2nd-p. o.	viszontlátnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. viszontlátott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	viszontlássak	viszontláss or viszontlássál	viszontlásson	viszontlássunk	viszontlássatok	viszontlássanak
		Def.	viszontlássam	viszontlásd or viszontlássad	viszontlássa	viszontlássuk	viszontlássátok	viszontlássák
		2nd-p. o.	viszontlássalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. viszontlátott légyen
Infinitive	viszontlátni		viszontlátnom	viszontlátnod	viszontlátnia	viszontlátnunk	viszontlátnotok	viszontlátniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	viszontlátás		viszontlátó	viszontlátott	viszontlátandó	viszontlátva (viszontlátván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem lát viszont or viszont is lát.

potential conjugation of viszontlát

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	viszontláthatok	viszontláthatsz	viszontláthat	viszontláthatunk	viszontláthattok	viszontláthatnak
		Def.	viszontláthatom	viszontláthatod	viszontláthatja	viszontláthatjuk	viszontláthatjátok	viszontláthatják
		2nd-p. o.	viszontláthatlak	―
	Past	Indef.	viszontláthattam	viszontláthattál	viszontláthatott	viszontláthattunk	viszontláthattatok	viszontláthattak
		Def.	viszontláthattam	viszontláthattad	viszontláthatta	viszontláthattuk	viszontláthattátok	viszontláthatták
		2nd-p. o.	viszontláthattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	viszontláthaték	viszontláthatál	viszontláthata	viszontláthatánk	viszontláthatátok	viszontláthatának
		Def.	viszontláthatám	viszontláthatád	viszontláthatá	viszontláthatánk	viszontláthatátok	viszontláthaták
		2nd-p. o.	viszontláthatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. viszontláthat vala, viszontláthatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	viszontláthatandok or viszontlátandhatok	viszontláthatandasz or viszontlátandhatsz	viszontláthatand or viszontlátandhat	viszontláthatandunk or viszontlátandhatunk	viszontláthatandotok or viszontlátandhattok	viszontláthatandanak or viszontlátandhatnak
		Def.	viszontláthatandom or viszontlátandhatom	viszontláthatandod or viszontlátandhatod	viszontláthatandja or viszontlátandhatja	viszontláthatandjuk or viszontlátandhatjuk	viszontláthatandjátok or viszontlátandhatjátok	viszontláthatandják or viszontlátandhatják
		2nd-p. o.	viszontláthatandalak or viszontlátandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	viszontláthatnék	viszontláthatnál	viszontláthatna	viszontláthatnánk	viszontláthatnátok	viszontláthatnának
		Def.	viszontláthatnám	viszontláthatnád	viszontláthatná	viszontláthatnánk (or viszontláthatnók)	viszontláthatnátok	viszontláthatnák
		2nd-p. o.	viszontláthatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. viszontláthatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	viszontláthassak	viszontláthass or viszontláthassál	viszontláthasson	viszontláthassunk	viszontláthassatok	viszontláthassanak
		Def.	viszontláthassam	viszontláthasd or viszontláthassad	viszontláthassa	viszontláthassuk	viszontláthassátok	viszontláthassák
		2nd-p. o.	viszontláthassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. viszontláthatott légyen
Inf.	(viszontláthatni)		(viszontláthatnom)	(viszontláthatnod)	(viszontláthatnia)	(viszontláthatnunk)	(viszontláthatnotok)	(viszontláthatniuk)
Positive adjective			viszontlátható	Neg. adj.	viszontláthatatlan	Adv. part.	(viszontláthatva / viszontláthatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem láthat viszont or viszont is láthat.

Derived terms

• viszontlátás

Further reading

• viszontlát in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN