akaszt

HungarianEdit

From the same Proto-Ugric root as akad +‎ -aszt (“causative suffix”).^[1]

akaszt

(transitive) to hang (to cause something to be suspended, e.g. from a hook)
Middle-voice counterpart: akad

conjugation of akaszt

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica- tive mood	Pre- sent	Indef.	akasztok	akasztasz	akaszt	akasztunk	akasztotok	akasztanak
		Def.	akasztom	akasztod	akasztja	akasztjuk	akasztjátok	akasztják
		2nd-p. o.	akasztalak	―
	Past	Indef.	akasztottam	akasztottál	akasztott	akasztottunk	akasztottatok	akasztottak
		Def.	akasztottam	akasztottad	akasztotta	akasztottuk	akasztottátok	akasztották
		2nd-p. o.	akasztottalak	―
Condi- tional mood	Pre- sent	Indef.	akasztanék	akasztanál	akasztana	akasztanánk	akasztanátok	akasztanának
		Def.	akasztanám	akasztanád	akasztaná	akasztanánk	akasztanátok	akasztanák
		2nd-p. o.	akasztanálak	―
Sub- junc- tive mood	Pre- sent	Indef.	akasszak	akassz or akasszál	akasszon	akasszunk	akasszatok	akasszanak
		Def.	akasszam	akaszd or akasszad	akassza	akasszuk	akasszátok	akasszák
		2nd-p. o.	akasszalak	―
Infinitive	akasztani		akasztanom	akasztanod	akasztania	akasztanunk	akasztanotok	akasztaniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			akasztás	akasztó	akasztott	akasztandó	akasztva	akaszthat

(With verbal prefixes):

^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN