beiktatás

Hungarian

Etymology

beiktat +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛjiktɒtaːʃ]
• Hyphenation: be‧ik‧ta‧tás

Noun

beiktatás (plural beiktatások)

1. inauguration

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	beiktatás	beiktatások
accusative	beiktatást	beiktatásokat
dative	beiktatásnak	beiktatásoknak
instrumental	beiktatással	beiktatásokkal
causal-final	beiktatásért	beiktatásokért
translative	beiktatássá	beiktatásokká
terminative	beiktatásig	beiktatásokig
essive-formal	beiktatásként	beiktatásokként
essive-modal	—	—
inessive	beiktatásban	beiktatásokban
superessive	beiktatáson	beiktatásokon
adessive	beiktatásnál	beiktatásoknál
illative	beiktatásba	beiktatásokba
sublative	beiktatásra	beiktatásokra
allative	beiktatáshoz	beiktatásokhoz
elative	beiktatásból	beiktatásokból
delative	beiktatásról	beiktatásokról
ablative	beiktatástól	beiktatásoktól
non-attributive possessive - singular	beiktatásé	beiktatásoké
non-attributive possessive - plural	beiktatáséi	beiktatásokéi

Possessive forms of beiktatás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	beiktatásom	beiktatásaim
2nd person sing.	beiktatásod	beiktatásaid
3rd person sing.	beiktatása	beiktatásai
1st person plural	beiktatásunk	beiktatásaink
2nd person plural	beiktatásotok	beiktatásaitok
3rd person plural	beiktatásuk	beiktatásaik