biztatás
Hungarian edit
Etymology edit
biztat + -ás (noun-forming suffix)
Pronunciation edit
Noun edit
biztatás (plural biztatások)
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | biztatás | biztatások |
| accusative | biztatást | biztatásokat |
| dative | biztatásnak | biztatásoknak |
| instrumental | biztatással | biztatásokkal |
| causal-final | biztatásért | biztatásokért |
| translative | biztatássá | biztatásokká |
| terminative | biztatásig | biztatásokig |
| essive-formal | biztatásként | biztatásokként |
| essive-modal | biztatásul | — |
| inessive | biztatásban | biztatásokban |
| superessive | biztatáson | biztatásokon |
| adessive | biztatásnál | biztatásoknál |
| illative | biztatásba | biztatásokba |
| sublative | biztatásra | biztatásokra |
| allative | biztatáshoz | biztatásokhoz |
| elative | biztatásból | biztatásokból |
| delative | biztatásról | biztatásokról |
| ablative | biztatástól | biztatásoktól |
| non-attributive possessive - singular |
biztatásé | biztatásoké |
| non-attributive possessive - plural |
biztatáséi | biztatásokéi |
| Possessive forms of biztatás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | biztatásom | biztatásaim |
| 2nd person sing. | biztatásod | biztatásaid |
| 3rd person sing. | biztatása | biztatásai |
| 1st person plural | biztatásunk | biztatásaink |
| 2nd person plural | biztatásotok | biztatásaitok |
| 3rd person plural | biztatásuk | biztatásaik |
Further reading edit
- biztatás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- biztatás in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)