császár

HungarianEdit

 
Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

EtymologyEdit

From a Slavic language, from Proto-Slavic *cěsařь (compare Serbo-Croatian cesar, Czech císař), from a Germanic language, from Proto-Germanic *kaisaraz, from Latin Caesar (emperor).

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈt͡ʃaːsaːr]
  • (file)
  • Hyphenation: csá‧szár
  • Rhymes: -aːr

NounEdit

császár (plural császárok)

  1. emperor

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative császár császárok
accusative császárt császárokat
dative császárnak császároknak
instrumental császárral császárokkal
causal-final császárért császárokért
translative császárrá császárokká
terminative császárig császárokig
essive-formal császárként császárokként
essive-modal
inessive császárban császárokban
superessive császáron császárokon
adessive császárnál császároknál
illative császárba császárokba
sublative császárra császárokra
allative császárhoz császárokhoz
elative császárból császárokból
delative császárról császárokról
ablative császártól császároktól
non-attributive
possessive - singular
császáré császároké
non-attributive
possessive - plural
császáréi császárokéi
Possessive forms of császár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. császárom császáraim
2nd person sing. császárod császáraid
3rd person sing. császára császárai
1st person plural császárunk császáraink
2nd person plural császárotok császáraitok
3rd person plural császáruk császáraik

Derived termsEdit

(Compound words):