csatolmány

Hungarian

Etymology

csatol (“to enclose”) +‎ -mány (noun-forming suffix indicating the result of action)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɒtolmaːɲ]
• Hyphenation: csa‧tol‧mány

Noun

csatolmány (plural csatolmányok)

1. (computing) attachment (a file sent along with an email)

   Synonym: melléklet

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	csatolmány	csatolmányok
accusative	csatolmányt	csatolmányokat
dative	csatolmánynak	csatolmányoknak
instrumental	csatolmánnyal	csatolmányokkal
causal-final	csatolmányért	csatolmányokért
translative	csatolmánnyá	csatolmányokká
terminative	csatolmányig	csatolmányokig
essive-formal	csatolmányként	csatolmányokként
essive-modal	—	—
inessive	csatolmányban	csatolmányokban
superessive	csatolmányon	csatolmányokon
adessive	csatolmánynál	csatolmányoknál
illative	csatolmányba	csatolmányokba
sublative	csatolmányra	csatolmányokra
allative	csatolmányhoz	csatolmányokhoz
elative	csatolmányból	csatolmányokból
delative	csatolmányról	csatolmányokról
ablative	csatolmánytól	csatolmányoktól
non-attributive possessive - singular	csatolmányé	csatolmányoké
non-attributive possessive - plural	csatolmányéi	csatolmányokéi

Possessive forms of csatolmány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csatolmányom	csatolmányaim
2nd person sing.	csatolmányod	csatolmányaid
3rd person sing.	csatolmánya	csatolmányai
1st person plural	csatolmányunk	csatolmányaink
2nd person plural	csatolmányotok	csatolmányaitok
3rd person plural	csatolmányuk	csatolmányaik

Further reading

• csatolmány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• csatolmány in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)