Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

egy +‎ -ke

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈɛckɛ]
  • Hyphenation: egy‧ke

NounEdit

egyke ‎(plural egykék)

  1. only child (a person who has no siblings)

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyke egykék
accusative egykét egykéket
dative egykének egykéknek
instrumental egykével egykékkel
causal-final egykéért egykékért
translative egykévé egykékké
terminative egykéig egykékig
essive-formal egykeként egykékként
essive-modal
inessive egykében egykékben
superessive egykén egykéken
adessive egykénél egykéknél
illative egykébe egykékbe
sublative egykére egykékre
allative egykéhez egykékhez
elative egykéből egykékből
delative egykéről egykékről
ablative egykétől egykéktől
Possessive forms of egyke
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. egykém egykéim
2nd person sing. egykéd egykéid
3rd person sing. egykéje egykéi
1st person plural egykénk egykéink
2nd person plural egykétek egykéitek
3rd person plural egykéjük egykéik
Read in another language