ejtés

Hungarian edit

ejt (“to drop; to pronounce”) +‎ -és (noun-forming suffix)

ejtés (countable and uncountable, plural ejtések)

verbal noun of ejt (“to drop; to pronounce”)
pronunciation, articulation (chiefly: the formal or informal way in which a word is made to sound when spoken)
Synonyms: kiejtés, ejtésmód
(sports) drop shot, lob shot (in tennis or handball)
Synonyms: rövidítés, átemelés, ejtett labda

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	ejtés	ejtések
accusative	ejtést	ejtéseket
dative	ejtésnek	ejtéseknek
instrumental	ejtéssel	ejtésekkel
causal-final	ejtésért	ejtésekért
translative	ejtéssé	ejtésekké
terminative	ejtésig	ejtésekig
essive-formal	ejtésként	ejtésekként
essive-modal	ejtésül	—
inessive	ejtésben	ejtésekben
superessive	ejtésen	ejtéseken
adessive	ejtésnél	ejtéseknél
illative	ejtésbe	ejtésekbe
sublative	ejtésre	ejtésekre
allative	ejtéshez	ejtésekhez
elative	ejtésből	ejtésekből
delative	ejtésről	ejtésekről
ablative	ejtéstől	ejtésektől
non-attributive possessive - singular	ejtésé	ejtéseké
non-attributive possessive - plural	ejtéséi	ejtésekéi

Compound words