elfogult
Hungarian
editEtymology
editFrom elfogul + -t (past participle suffix), from el- + fogul, from the verb fog + -ul. The verb elfogul is rarely used independently.[1]
Pronunciation
editAdjective
editelfogult (comparative elfogultabb, superlative legelfogultabb)
- biased, partial, prejudiced
- Synonyms: részrehajló, elvakult
- Antonyms: elfogulatlan, pártatlan
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | elfogult | elfogultak |
accusative | elfogultat | elfogultakat |
dative | elfogultnak | elfogultaknak |
instrumental | elfogulttal | elfogultakkal |
causal-final | elfogultért | elfogultakért |
translative | elfogulttá | elfogultakká |
terminative | elfogultig | elfogultakig |
essive-formal | elfogultként | elfogultakként |
essive-modal | — | — |
inessive | elfogultban | elfogultakban |
superessive | elfogulton | elfogultakon |
adessive | elfogultnál | elfogultaknál |
illative | elfogultba | elfogultakba |
sublative | elfogultra | elfogultakra |
allative | elfogulthoz | elfogultakhoz |
elative | elfogultból | elfogultakból |
delative | elfogultról | elfogultakról |
ablative | elfogulttól | elfogultaktól |
non-attributive possessive - singular |
elfogulté | elfogultaké |
non-attributive possessive - plural |
elfogultéi | elfogultakéi |
Derived terms
editReferences
edit- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
edit- elfogult in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- elfogult in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).