Hungarian

edit

Etymology

edit

engedetlenkedik (to disobey) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈɛŋɡɛdɛtlɛŋkɛdeːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: en‧ge‧det‧len‧ke‧dés

Noun

edit

engedetlenkedés (countable and uncountable, plural engedetlenkedések)

  1. verbal noun of engedetlenkedik: disobedience (act of disobeying)
    Synonyms: engedetlenség, szófogadatlanság
    Antonyms: engedelmesség, engedelmeskedés, szófogadás

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative engedetlenkedés engedetlenkedések
accusative engedetlenkedést engedetlenkedéseket
dative engedetlenkedésnek engedetlenkedéseknek
instrumental engedetlenkedéssel engedetlenkedésekkel
causal-final engedetlenkedésért engedetlenkedésekért
translative engedetlenkedéssé engedetlenkedésekké
terminative engedetlenkedésig engedetlenkedésekig
essive-formal engedetlenkedésként engedetlenkedésekként
essive-modal
inessive engedetlenkedésben engedetlenkedésekben
superessive engedetlenkedésen engedetlenkedéseken
adessive engedetlenkedésnél engedetlenkedéseknél
illative engedetlenkedésbe engedetlenkedésekbe
sublative engedetlenkedésre engedetlenkedésekre
allative engedetlenkedéshez engedetlenkedésekhez
elative engedetlenkedésből engedetlenkedésekből
delative engedetlenkedésről engedetlenkedésekről
ablative engedetlenkedéstől engedetlenkedésektől
non-attributive
possessive - singular
engedetlenkedésé engedetlenkedéseké
non-attributive
possessive - plural
engedetlenkedéséi engedetlenkedésekéi
Possessive forms of engedetlenkedés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. engedetlenkedésem engedetlenkedéseim
2nd person sing. engedetlenkedésed engedetlenkedéseid
3rd person sing. engedetlenkedése engedetlenkedései
1st person plural engedetlenkedésünk engedetlenkedéseink
2nd person plural engedetlenkedésetek engedetlenkedéseitek
3rd person plural engedetlenkedésük engedetlenkedéseik