erkölcsös

Hungarian

Etymology

erkölcs +‎ -ös

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛrkølt͡ʃøʃ]
• Hyphenation: er‧köl‧csös
• Rhymes: -øʃ

Adjective

erkölcsös (comparative erkölcsösebb, superlative legerkölcsösebb)

1. moral, virtuous, ethical

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	erkölcsös	erkölcsösek
accusative	erkölcsöset	erkölcsöseket
dative	erkölcsösnek	erkölcsöseknek
instrumental	erkölcsössel	erkölcsösekkel
causal-final	erkölcsösért	erkölcsösekért
translative	erkölcsössé	erkölcsösekké
terminative	erkölcsösig	erkölcsösekig
essive-formal	erkölcsösként	erkölcsösekként
essive-modal	—	—
inessive	erkölcsösben	erkölcsösekben
superessive	erkölcsösön	erkölcsöseken
adessive	erkölcsösnél	erkölcsöseknél
illative	erkölcsösbe	erkölcsösekbe
sublative	erkölcsösre	erkölcsösekre
allative	erkölcsöshöz	erkölcsösekhez
elative	erkölcsösből	erkölcsösekből
delative	erkölcsösről	erkölcsösekről
ablative	erkölcsöstől	erkölcsösektől
non-attributive possessive - singular	erkölcsösé	erkölcsöseké
non-attributive possessive - plural	erkölcsöséi	erkölcsösekéi

Derived terms

• erkölcsösen
• erkölcsösség

 

Further reading

• erkölcsös in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• erkölcsös in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).